"Van, aki hisz abban, hogy a futball – demokrácia a gyepszőnyegen. Azért, mert mindenki egyenlő az általánosan érvényes szabályok előtt. És mert a különbségek olyan változókból adódnak, mint tehetség, játékintelligencia, tapasztalat és erőnlét, és csak nagyon kevéssé játszanak szerepet a társadalmi különbségek.

Amikor ilyeneket hallok, mindig nevetnem kell. És azt válaszolom rá : na menj, és bizonyítsd ez be egy jobbszélsőnek. Ha szerencséd van, egy szomorú pillantás a földre lesz a válasz. Rosszabb esetben ( elég emlékeztetni arra, hogy Paulinho Santossal ez már megtörtént ) a legvalószínűbb, hogy jól szájbarúgnak.

Ki volt az ‘54-es magyar válogatott jobbszélsője ?  A Real Madridé 1955-től ’60-ig ? A kétszeres Európa-bajnok Benficáé ? Vagy a Santosé ? Emlékszik valaki a Santos jobbszélsőjére ? Vagy a ’74-es holland válogatottéra ? Vagy a ’82-es olasz válogatottéra ? A ’90-es évek Milán jobb bekkjére ? Ha valaki kapásból két kérdésre tud válaszolni a fentiek közül, annak gratulálok : még nálam is nagyobb képessége van arra, hogy haszontalan régiségeket gyűjtsön a pincében.

A szomorú, de megcáfolhatatlan igazság az, a 2-es számú mez az, amelyikkel senki sem törekedett a halhatatlanságra ;  az utolsó, akit az utcai meccseken kiválogatnak ; a pattanásos kövér lány, akik utoljára kérnek fel táncolni, amikor már több lehetőség nincs, és a buli a végéhez közeledik.

A jobbszélső posztja az, ami a legközelebb van az észrevehetetlenséghez. Még észrevehetetlenebb, mint a labdaszedegetőé : látott már valaki olyat, hogy a szünetben megtapsolnak egy ügyes jobbszélsőt ?  Mindezek miatt, hadd valljak be az olvasóknak valamit : valahányszor Cicinhót látom játszani a Sao Pauloban és a válogatottban, butácska mosoly ül ki a szám szélére.

 

Hogy egy jobbszélső ekkora kedvvel futballozzon, és hogy valaki még higgyen a boldogságban, az igazságosságban és a jóakaratú emberek örök mennyországában !

Hogy a Szülőföldről már ne is beszéljünk. És, bocsáttassék meg nekem a szentimentalizmus, de azok közé tartozom, akik meghatódnak attól, amikor egy embert egyedül látnak küzdeni a sors megkérdőjelezhetetlen tényei ellen."  

 

forrás : maisfutebol.blogspot.com

 2005. július 25.

 (Espoliado de Incheon )