|
CICINHO útja a válogatottságig
2006.05.01. 17:17
 A brazil sportlapok egyenként elemzik és bemutatják Parreira szövetségi kapitány jelöltjeit a Világbajnokságra.
Rio – A futball jelenlegi urai számára, amikor egy 14 éves fiúért már a Real Madrid és a Barcelona verseng, a jobbszélső Cicinho késve érkezett el a sikerhez. De elég volt a legelső szikra ahhoz, hogy a játékos saját posztján a világ legjobbjai közé kerüljön.
20 éves korában, amikor például Ronaldót a FIFA már az év legjobb játékosának választotta, Cicinho 2000-ben még éppen csak elkezdte pályafutását a Riberão Preto-i Botafogo csapatánál. Az ezt követő idényben volt az első nagy lehetősége, amikor leigazolta az Atlético-MG.
Itt nem nagyon tündökölt. A végén kölcsönadták a riói Botafogó-nak, ahol jól kezdett, de hamarosan romlott a teljesítménye, és távozása nem keltett a szurkolókban hiányérzetet. Miután visszatért az Atlético Mineiro-hoz, végre a 2003-as Brazil Kupában megmutatta képességeit, és segített csapatának abban, hogy a tabella hetedik helyén végezzen és így kijusson a Dél-Amerika Kupára.
De a mézeshetek az Atléticóval nem tartottak sokáig. Elmaradt bérei miatt jogvitába keveredett a klubbal, és az év végen elérte, hogy elengedjék. Röviddel ezután megegyezett a São Paulo klubjával. És pályája ekkor kezdett el felfelé ívelni.
2004-ben nem lett bajnok, de állandő kezdő lett a klubcsapatában. A következő évben pedig elérte a dicsőség : megnyerte a São Paulo állam kupáját, a Paulistá-t, a Taça Libertadores-t, a Libertadores Kupát, és a Fifa Klubvilágbajnokságát. 2005 volt az az év, amikor elkezdődött szereplése a nemzeti válogatottban, a Selecão-ban is.
Az első lehetősége arra, hogy bizonyítson Carlos Alberto Parreira szövetségi kapitány előtt, egy barátságos mérkőzés volt Guatemala ellen, áprilisban. Nem sokkal ezután már a Konföderációs Kupa diadalmenetében védett Brazília színeiben. Mégpedig kezdőként, mivel Cafu ( akit kíméltek) és Belletti ( aki sérült volt ), nem vett részt a játékokon. Cicinho ezen a tornán csapata egyik kiemelkedő játékosa lett, és felhívta magára az európai klubok figyelmét.
Amint sikereket ért el a São Pauló-val, elkezdtek érkezni a külföldi ajánlatok. Megszerezte az olasz útlevelet és ezzel megkönnyítette átigazolását Európába, hiszen így nem foglalt több EU-n kívüli játékosnak fenntartott helyet. Az első időkben úgy nyilatkozott, hogy a Manchester United játékosa lesz. Később kiderült, hogy a sorsa a Real Madridba szólítja. A világbajnoki cím megszerzése után becsomagolt, és bemutatkozott a Santiago Bernabéu-ban. Ott a 11-es mezt kapta, ami tipikusan támadó játékost sejtet. Támadó játékával sikereket ért el, és megszerezte a helyet a kezdő tizenegyben.
Klubjai: Botafogo-SP (2000); Atlético-MG (2001); Botafogo (2001 és 2002); Atlético-MG (2002 és 2003); São Paulo (2003 - 2005); Real Madrid/ Spanyolország ( 2006 -)
Megszerzett címek : Paulista (2005), Libertadores (2005) és Klubvilágbajnokság (2005), a São Paulo csapatával; Konföderációs Kupa (2005), a brazil válogatottal.
forrás : www.globoesporte.com.br
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
